A Sáfrik malom technikai okok miatt nem látogatható!

 

 

 

 

 

 

Munkásőrség

Magyar Nemzetőrség történelmi áttekintése

A Francia Idegenlégió

 

 

 

 


 



Meghívó

 

Berki Viola (Kiskunhalas, 1932. május 5. – Kiskunhalas, 2001. március 26.) grafikusművész emléke

 

Nagy László: Viola rajzai (1972)



Úgy láthatok Violára
hogyha nézek írott képre.
Kitálalva itt a hattyú
feketére sütött vére.

Föltekinte csokros fára,
ahány asszony, annyi szoknya,
cifra zsivány függesztette,
hogy lábukkal harangozna.

Hó nem lehet egymagában,
kormot fújnak rá a kürtök,
csípők, hajak farsangjára
hág a csonka gyász-csütörtök

Viola a bibliásom,
tábor indul, mennyi lábnyom,
göndör főkön ül Jehova,
ring mint ruganyos díványon.

Tart a menet mindörökké,
megtűzdelve tőrrel, érccel,
fegyverek közt érvelünk mi
az Énekek Énekével.

Higgyük-e, hogy itt a hajnal,
ha jön fölnyitott erekkel?
S fölfordul az üveghintó
 nagy kokárda-kerekekkel?

Nyúlfület a holdvilágba,
bölényt a megbontott ágyba,
drámát agyvelőnkre himez
Viola kezének árnya.

 

79 éve született és 10 éve hunyt el Berki Viola. Régi, halasi, református famíliák: a Gyenizsék, a Berkik, a Thormák és a Bulcsúk leszármazottja. Családjának Tázlár és Kötöny puszták környékén volt birtoka. Ő maga így emlékezett vissza erre: „1932-ben születtem Kiskunhalason. Családunk mind apai részről, mind anyai részről ősi halasi családnak számított. Szívesen dicsekedtek kiskun mivoltukkal, noha mind a Berki, mind a Gyenizse ősök a török kiűzése után Baranyából települtek be. (…). Mondták, hogy születésem évében, 1.000 hektó bor termett. A borosban hatalmas hordók is voltak a végükön kis ajtókkal, ezen keresztül tudtak a hordóba emberek bemászni a borkő lekopácsolása miatt. Mesebeli érzés volt bemenni a félhomályos borosba, amikor a nagy hordók kis ajtaján halvány fény szűrődött ki, belül egy ember kis csákánnyal kaparta le a borkövet, a világítást egy viharlámpa adta: csodás, meleg fénye nem e világból való bensőséges hangulatot árasztott.” A rajz már kora gyerekkorától vonzotta: „A rendszerint október végéig tartó szüretek miatt a tanyai iskolába kezdtem a tanévet. (…) Visnyi tanító úr szívesen vette ezt a tevékenységemet, sőt szólt a szüleimnek, hogy adjanak művészeti pályára, nekem meg azt mondta, „bottal fogom magát elverni, ha nem megy művésznek.”
Nagy hatással voltak rá személyes ismerősei, az anyai ágon rokon Thorma János festőművész, illetve édesapja barátja Pándy Lajos. A halasi református leánypolgáriból a Szépmíves Líceumban tanult, majd a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, Fónyi Géza osztályában. 1951-ben egy évre az ország összes felsőoktatási intézményéből kizárták családja származása miatt. Ekkor festi meg a Szilády Áron Gimnázium régi tanárainak arcképét. 1958-tól, a diplomaszerzés után magánéleti és művészi kiútkeresés évtizedei jöttek számára. Nem találta helyét a „modern művészeti” irányzatokban. Az Óbudai hajógyárban és különféle művésztelepeken rajzolt és festett. Szemléletmódját a szentendrei festők Barcsay Jenő, Miháltz Pál és Balogh László formálták jelentősen, akik a motívum és valóság ábrázolásának egyedi lehetőségeit mutatták be neki. Erről a következőket vallotta: „Rájöttem, hogy a festészet nem számtanpélda, rájöttem, hogy a modern kép a szabadságot jelenti. Rájöttem, hogy a dolgok, formák szabályok egymásból következnek. Szerettem volna újra azt kifejezni, amit régen. Kifejezni az úgynevezett tartalmakat, de nem tudtam. Előbb ki kellett kísérleteznem, hogy mi a szín, mi a forma, a kompozíció. (…) Úgy éreztem, hogy nem az a dolgom, hogy ezt vagy azt a házat átírjam jó vagy kevésbé jó technikával. Próbáltam állatokat festeni, meg elképzelt tájakat. Észrevétlenül abba az irányba fordultam, ami nekem a legizgalmasabb volt mindig. Vagyis a történelem és az általam elképzelt keleti világ. Egyik téma jött a másik után. Olyanok, amelyekről sohasem gondoltam, hogy a festészet nyelvén is kifejezhetők. Egyszerre nagyon sok félelmet leküzdöttem. Az irodalmiság vádjától és a perspektíva megtanult törvényeitől való félelmet.”
Az 1960-as években szovjet területeken megismerte az orosz kolostorok és kisvárosok művészeti ábrázolásait. Későbbiekben hatottak rá jugoszláviai utazásai is, az ottani történelmi tájak, épületek. 1969-től illusztrációkat készített könyvekhez, 1972-től újságokba grafikákat rendeltek tőle. Az 1970-es évektől rézkarcokat, a 1980-as évektől szitanyomatokat csinált. Nagy László, Gross Arnold és Kondor Béla köréhez tartozott. Művészetét a narratív jelleg és saját fantáziája mellett bibliai és történelmi események befolyásolták a leginkább. Hatottak rá a kiskunhalasi élet, közélet, életmód vonatkozásai, elemei is.

*Főbb művei: Rezervátum, 1962; Hellász 1964, Szent Kleofás, 1964; Hellász, 1964; Régi magyar vadászat, 1971, Állványozók 1975., Hobbikertészek, 1977; A varázslók völgye, 1979; Mátyás király állatai körében, 1989, Ostiai csend, 1992; Odaát, 1993.

*Főbb könyv illusztrációi:
Arany János: Családi kör, 1972., Varga Domokos: Erdei esztendő, 1973, Kármán József: Fanni hagyományai 1974., Gárdonyi Géza: Isten rabjai, 1974., Széphistóriák, 1975., Kányádi Sándor: Farkasűző furulya, 1979., Széphistóriák, 1975., A Szögkirály (cigány népmesék), 1977., Biblia, Ószövetség - Zsoltárok könyve, 1977., Arany János: Balladák, 1979., Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet országban, 1999.

*Főbb elismerései: Munkácsy-díj (1975); Szegedi Nyári Tárlat díja (1978, 1980); Érdemes művész (1984); Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (polgári fokozat) (1994); Kiskunhalas város díszpolgára (1995); Magyar Művészeti Akadémia Arany-díja (2000).


Végső István
 

 

 

MEGHÍVÓ

 

Ludwig Martin, kronachi festő kiállítása a Végh-kúriában.

"Kronachi séták"

címmel 2011.05.06. és 2011.06.18. között látogatható kedd-szombat 9,00-15,00 között.

 

 

 

Martin Ludwig

 
Martin Ludwig a testvérvárosunkban, Kronachban él és alkot.  Nős, négy gyermek édesapja.
„Galerie Ambiente”néven 1987-ben nyitotta meg a frank városban első műtermét.
1989-ben ezt követte egy második galéria Kulmbachban.
A festőművész 1995-ben vált széles körben ismertté, amikor közzétette az egyedi felfogású, jellegzetes hangvételű, toszkánai motívumok alapján készült képeit.
Műveit kiállította bel- és külföldön egyaránt, New Yorktól Brazíliáig. Képeit köz- és magánépületekben láthatták az érdeklődők. A kedvező fogadtatás mindig további nagyszerű munkák megalkotására sarkallta őt.
A festészet iránti szeretete már gyerekkorában megmutatkozott.
 A Karib-szigeteken és Dél-Amerikában folytatott tanulmányútjai, természetszeretete és a színek iránti kiváló érzéke határozzák meg festői stílusát.
Szereti a változatosságot és ragaszkodik a művészi szabadságához. Egy új kihívás, a színekkel való kísérletezés, a hagyományos ábrázolásmóddal történő szakítás mindig további inspirációt ad számára.
1988 óta magán festőiskolát működtet gyerekek számára Kronachban. Miután megszerezte az ehhez szükséges szakirányú képesítést, 2001-től felnőtteknek is tart kurzusokat. Festéssel egybekötött utazásokat, kirándulásokat szervez rendszeresen.
2010-ben művészeti- és kreatív terapeuta diplomát szerzett. Ez a képzés újabb élményekkel gazdagította művészetét.  Sokoldalúsága egyre intenzívebben mutatkozik meg, legyen az akár a speciális gyógyító- és wellness-festészet, akár más önkifejezési forma.
Jelenleg aktívan foglalkozik az építészettel.
Munkáit akril, olaj, akvarell és pasztell technikával készíti.
 
Kiállításai 2011-ben
Nürnbergi repülőtér, Terminal 2 - Városi látképek - Nürberg - Rio
Kiskunhalas, Végh-kúria - Kronachi séták
München, Galerie Ruczika – Városképek
Kulmbach, Galerie Ludwig – Barangolás Kulmbachban

 

 

 

 

 

MEGHÍVÓ


Fantázia - A csodák világa


Sok szeretettel meghívjuk Önt
és kedves ismerőseit a Halas Galériába,
Szalai József művész-tanár kiállítására.

A megnyitóra 2011. március 31-én, csütörtökön 18,00 órakor
a Végh-kúriában kerül sor.

Az alkotásokat bemutatja a művész,
a kiállítást megnyitja Király Gábor a Művelődési Központ igazgatója. Közreműködnek:
Gallina Réka Csenge versmondó és Harangozó Nikoletta gordonka-előadóművész.

A kiállítás május 5-ig tekinthető meg,
keddtől-szombatig naponta
9,00-15,00 óra között.
 

 

 

 

ÉLETRAJZ
 
 
Szalai József 1955-ben Kiskunhalason született. Zenei tagozatos általános iskolában találkozott először a művészetekkel. Szegeden a képzőművészeti szakközépiskolában keramikusként folytatta tanulmányait. Érettségi után biológia-rajz szakos tanári diplomát szerzett. Visszaköltözve szülővárosába családot alapított. Már munka mellett végezte el az egyetemi filozófia szakot esztétika tagozaton. 1997-ig városa több oktatási intézményében tanított. Fazekas Gábor utcai Általános Iskolai Diákotthon, Dimitrov téri Általános Iskola, Szilády Áron Gimnázium, Kertvárosi Általános Iskola, Garbai Sándor Szakképző Iskola.
Eddigi élete a művészetek szeretetével és tanulmányozásával telt. Legelőször, 1972-ben Gyulán, az Erkel Diákünnepeken nyert elismerést – ezüst- érmet - kerámia munkáival. Azóta sokszor és sok helyen vették szívesen kiállításait. Grafikával, festészettel, de elsősorban szobrászattal foglalkozik.  2002-ben két hónapot töltött Bajorországban, ösztöndíjasként részt vett a Landesgardenschau Kronach 2002 Kertepo Homokkő Biennáléján. 2004-ben Kiskunhalas testvérvárosa, a szerbiai Magyarkanizsa emlékdombján avatták fel Két egytestvér című szobrát. 2006-ig kizárólag művészeti tevékenységet végez.
2006-tól 2009-ig a Halas Galéria vezetője. 2008-ban a Bajor Internationales Kunstprojekt „Holzart XII” meghívott, Magyarországot képviselő szobrásza.
 
Jelentősebb munkái:
 
Szelek szárnyán – 1985.- 9 m-es festmény – Kiskunhalas, MÁV Művelődési Ház
Noé bárkája – 1986. – 8,5 m-es festmény – Kiskunhalas, Kertvárosi Ált. Isk.
Nagyszeben bevétele – 1988. – 10m festmény – Kiskunfélegyh., Bem J. Laktanya
Kunvirágok – 1993. – Köztéri szobor - Kiskunhalas, Kertvárosi Ált. Isk.
A színház – 1998. – 40 m-es festmény – Budapest, Madách Színház
Görög tengerpart – 1999. – 30 m-es festmény – Budapest, Új Udvar Áruház
A Dalnok – 2000. – könyv megjelentetése
Genezis – 2002. – 3,5 tonna/ 3,5m-es kőszobor – Németország
Kun madonna 2002. – 1,5 tonna/ 1,5m-es kőszobor – Németország
Két egytestvér 2004. – 1,5 m-es japán- akác faszobor – Szerbia
Emlékmű Pirtó önállóvá válásának 60. évfordulója – 3 tonna/1,9m-es kőszobor   
Játszótársak – 2 tonna / nyárfa Kiskunhalas Fazekas Gábor u-i Ált. Isk.
Kun madonna 2009 – 8,5 tonna, mészkő, Kiskunhalas, Csetényi Park
Szörényi Vénusz 2009 – 0,6 tonna, carrarai márvány, Kiskunhalas
Brémai muzsikusok, 2010. –1,5 tonna, nemes nyár, Kiskunhalas, BKMÖ Alapfokú Oktatási és Nevelési Szakiskola
25 év alatt 40 önálló kiállításán kb. 1000 alkotását mutatta be nagyobb közönség előtt.

 

 

 

Videó felvételek Molnár Mária-Eti magyarkanizsai festőművésznő kiállítása megnyitójáról.

 

 

 

MEGHÍVÓ


A Halas Galéria szeretettel meghívja Önt és kedves családját
Molnár Mária-Eti,  vajdasági festő- és költőnő tárlatára.
Kiskunhalas testvérvárosának Magyarkanizsa művészének kiállítását


2011. február 04.-én, pénteken 17,00 órakor

Jekő Attila alpolgármester nyitja meg a Végh kúriában.
 

Megtisztelő részvételére számítunk, üdvözlettel

Halas Galéria
Bajcsy-Zsilinszky u.5.

 

 

 Molnár Mária-Eti képeit a NetGalériánkban is megtekinthetik!!!

 

 

 

 

 

 

     

 

 "Halas és a Balaton bűvöletében"

 
  
2010. szeptember 30-án (csütörtök), 17 órakor a Végh-kúriában a 100 éve született dr. Csetényi Artur (1910-1995)  főorvos emlékére rendezett festménykiállítás megnyitója.
Dr. Csetényi Artur a természetvédelem halasi úttörője,
1982-ben Kiskunhalas Városáért kitüntetést kapott.
Kiállítást megnyitják: dr. Körmendy László orvos és F. Nagy József ny.tanár.
Kiállítás 2010. november 18-ig látogatható.